Még eddig ilyet nem láttam, mint a múlt héten Csórompusztáról hazafelé Monoszló fölött a domboldalban. Sok-sok bodzafa, mint egy barackos szépen sorba ültetve, jól benapozós koronaformára metszve, már érik rajta a bodzabogyó.
Eddig azt hittem, hogy a bodzát csak begyűjtik a naposabb erdőszélről, szántóföld mezsgyesávjából. Előfordulása kertekben, utak mentén, szemétlerakó-, törmelékes helyeken, réteken, bozótosokban, nitrogénben gazdag akácosokban, rontott erdőkben - írja róla Terebess szócikke is. (Amiből leggyönyörűbb ez a rontott erdők, csodálatos!) De hogy mekkorát tévedtem, hiszen az ültetvények kialakítására pályázni is lehet, bodzásokról pedig sok mindent lehet olvasni már, pl itt meg itt meg itt.
Talán a régi-új irányokat kereső gasztrokultúránk eredménye, hogy megéri foglalkozni az egykor a szegények növényének számított bodzával? Néhány éve nagyon népszerű lett az egyszerű házi bodzaszörp, de májusban ezen kívül zselé, szörbet, sőt rántott bodzavirág is, nyár végén pedig lekvár készülhet belőle.