2010. december 26.

...

kicsit elkiabáltam ezt a borongósmárcius-dolgot tegnap, azóta kavargó porhó tetején az utolsó száraz leveleket kergeti körbe a szél.

2010. december 25.

ideje

volna megint összesöpörni a leveleket. Most nincs időm a kapukon hirdetni, így valószínűleg egyedül fogom megcsinálni a napokban, ha kilábalok egy csúnya megfázásból. Ha mégis van valakinek kedve csatlakozni, írjon bátran kommentben vagy mailben.
kép innen
Karácsony napjai inkább emlékeztetnek egy borongós márciusi hétvégére, mint a gyerekkori emlékek, dalok és a képeslapok havas zimankós ünnepeire. Ez látszik a füveken, fákon is, hallatszik a hajnali madárkoncerteken. Bár a nappalok is hosszabbodnak már, azért a tél zordabb része még valószínűleg előttünk van (sőt, most kezdődik a csillagászati tél), érdemes elkezdeni a madáráetetést.
Az etetés legfontosabb szabálya, hogy ha egyszer elkezdtük, folyamatosan kell biztosítani az élelmet a téli időszakban, mert ha egyszer odaszoktattuk a madarakat, akkor a váratlan szünettel nagyon nehéz helyzetbe hozhatjuk különösen a kistestű fajtákat, akiknek gyors anyagcseréje, és kevés tartalék energiája van. Tavasszal, a költési időszak kezdetén viszont hagyjuk abba az etetést. Az etetéshez legjobb a zsiradékot és magvakat tartalmazó cinkegolyó, valamint a fekete napraforgómagot és kisebb magokat, főleg kölest tartalmazó keverék. Az etetőbe tehetünk főtt rizst, főtt zöldséget, vagy egyszerűen szúrhatunk a faágakra egy-egy almát. Kenyérmorzsát ne szórjunk a madaraknak, megbetegszenek tőle! Szárazabb téli időszakban fontos az itató is.
A Magyar Madártani Egyesület honlapján további hasznos és részletes tanácsok is találhatóak. Boltjuk is van, ahol etetőket és eleséget is kaphatunk, de legközelebb a Váci úti OBI-ban is többfélét árulnak mindkettőből. Addig is, amíg az idei év során elültetett bokrainkból hatalmas, ízletes csemegét termő, madárbarát vadon lesz, gondoskodjunk a gyengébbekről!

2010. november 14.

kis szünet

december elejéig nem készül új bejegyzés,
utána pedig elkezdünk a tavasz felé tekinteni.

2010. november 9.

nem kapcsolódik szorosan

kertünk témájához, de azt hiszem, érzékenyít a körülöttünk élők és a környezet problémáira ennek a delfingyereknek a története. A sebesült delfinkét Uruguayban találták strandon sétálók, most a montevideói állatkertben gyógyítják és nevelik.
Tágabb kontextusba helyezve is találhatunk idevágó gondolatokat :)

Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. (Mt 25,40)
Aki csupán egyetlen lelket is megment, mintha az egész világot mentette volna meg. (Talmud)


  képek és még több kép innen

2010. november 7.

blogajánló

szinte csak véletlenszerűen választottam hármat mutatóba a Vasuta blog csodálatos fotói közül, ahonnan engem leginkább a madarak érdekelnek. Érdemes az eredeti helyükön és nagyban nézni a képeket!

a mai nap nagyon munkásan telt

Köszönjük minden résztvevőnek, aki segített, gondolattal, szóval, vagy cselekedettel akár!
Délelőtt tizenegy órától Renátával elosztottuk a növényeket, próbáltunk figyelni arra, hogy több felől jól látszódjanak, ne legyenek a szokások alakította közlekedési útvonalakon, és a lehetőségekhez képest minél több fényt kapjanak.
Renáta ásta ki a helyüket, a gödröket jól beöntöztük, minden szereplőnek juttattunk a biohumuszból is és elültettük a növényeket. Ebben már újabb segítséget is kaptunk, egy másik Renáta és kisfia, Zénó személyében. Zénónak nagyon tetszett, hogy dagasztjuk egy kicsit a sarat a friss bokrok körül, szabad öntözni a kannával, sőt, egy egész kicsit csipegetni a bogyókat a madárbirsről. A szemeteszsák-tekercsből is szinte végtelen kígyót lehet húzni az avarban. És még hátra volt az igazi játék, amikor a levélkupacokba lehet ugrálni, meg ide-oda hordani őket. Leginkább szana-szerte. Mert az ültetés után következett még a munka nagyja, összeszedtük a szemét jó részét, és összesöpörtük a lehullott lombokat. (Itt merült fel a kérdés, hogy vajon ki és miért dobál a bokrokba és a fűbe fél pár sízoknit, borotvaszárat vagy beton építőelemet. A csikkeket, az energiaitalos dobozokat vagy a felesüveget értem.) Ennek a munkának nem értünk a végére, pedig Lajos is nagyon sokat segített, még néhány alkalommal jó volna télen is folytatni a takarítást, már csak amiatt is, hátha más is kedvet kap segíteni, akkor legyen hova kapcsolódni.
Közben sokan segítettek tanácsokkal, jó szóval, szemeteszsákkal, ki-ki ötletei és vérmérsékelete szerint, és az időjárás is nagyon kedvezett a munkának.

A fiatal bokrokat a tél folyamán is kell öntözni, hogy sikeresen átvészeljék a csapadékmentes időket, és tavasszal erősek legyenek. Ehhez még ki kell találni, hogy hol tudnánk minél többek számára hozzáférhető helyen tárolni az öntözőkannákat és ha lehet, a többi szerszámot is. Renáta azt mesélte, hogy régebben (mikor lehetett, gondolom vagy húsz éve) volt egy kis szerszámos-fészer az uvaron, ahol a kerti szerszámokat lehetett tartani. Ez jelenleg több okból sem tűnik kivitelezhetőnek. Mindenesetre az öntözésben is hálásan fogadunk minden segítséget, leghálásabbak pedig valószínűleg a bokrok lesznek tavaszra, ha megmaradnak.
Végül körülbelül öt óra munka lett a tervezett kettő-háromból, és közben további tervek merültek fel, amiket talán jövő tavasszal fogunk megcsinálni.

képek és továbbiak legközelebb.

2010. november 5.

amit ültetünk: madárbirs

kép innen

a kiszáradt fa

hogy mennyire haldoklik szegény, az ilyenkor ősszel látszik igazán, amikor azt a kevés levelet is lehullatja amire még tellett az erejéből, és feltárulnak a korhadt, gombás ágak.

2010. november 4.

háttérzajok monoton munkához

lehet játszani!

amit ültetünk: som

a talajra igénytelen, szívós, a hideget szárazságot jól tűri, még a városi szmogot is viseli.
azért a napsütést kedveli, ebben próbálunk majd kedvezni neki.
metszéssel jól alakítható.
a madarak nagyon szeretik
mindenki más is
magas a C-vitamin-tartalma
magas a díszítőértéke:
még lombfakadás előtt, márciusban virágzik:
kép innen
szép a levele, szép a termése, nyáron érik:
Az őskortól fogva ismert tápanyagforrás. Régen lekvárt, savanyúságot, bort is készítettek belőle, manapság már inkább csak dísznövényként ültetik, ámbár a bioreneszánsz elhozta az újrafelfedezését is.
rengeteg további információ a Terebessen

amit ültetünk: cserszömörce

más néven szumák, cserzőfa.
ezeket a bokrokat a Margitszigeten fényképeztem a napokban, ilyesmi lesz reményeim szerint a mienk is.
Gyógynövényként régóta ismert fertőtlenítő, vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő. Csersavtartalma miatt a bőrkikészítésben is használták, festőnövényként is ismert. Szép kerek vagy ovális levelei megrágva kellemes aromájúak, fanyar ízűek, jellegzetes illatúak.
A Vértes déli oldalát sűrűn borítják, és a vadon élő változatok még sokkal tarkább képet mutatnak ősz elején az első hidegek megérkezésekor, egészen a lombhullásig. A kertészetekben kapható változatok egy-egy színre mennek rá, vannak pirosuló és sárguló fajták.
Ezt a bokrot az őszi színpompa miatt választottam. Metszéssel jól alakítható, hogy ne nőjön túl magasra, de minél sűrűbb, terebélyesebb legyen.

2010. október 24.

haiku, ősz

Fenyőgombához
nézd, egy ismeretlen fa
levele tapad.

következő ültetés november 7.

Beszereztük az őszi ültetéshez tervezett növényeket a Borhy Kertészet kedves és szakértő segítségével.
Jövő vasárnap, azaz november hetedikén tervezzük elültetni. Délelőtt 11 órakor szívesen várjuk azoknak a lakóknak a segítségét, akiknek van kedvük részt venni az ültetésben és némi parktakarításban is. Ásó, kapa, nagyharang, a részletekről a napokban írok.

2010. október 5.

fejlesztések

a múlt héten újrafestették a téren az összefirkált padokat.
a nyáron az átlós úton csináltak közvilágítást. igaz olcsó, gyenge minőségű, de nem csúnya lámpák. ez még az önkormányzati választás hajrája volt, érzésem szerint.
fizetős lett a parkolás a ház előtt. azóta negyedannyi autó parkol itt, igaz a füves kavicsos (nemfizetős) részeken meg többen.

az öntözőkannákat

amiket vettem a háznak, letettem a pincefolyosóra, hogy bárki használhassa, és kiírtam a lépcsőházban, hogy ott találhatóak
1. nem lopták el. 2. egyetlen egyszer sem volt szükség a használatukra idén nyáron és úgy ahogy nézem ősszel sem lesz.

2010. augusztus 13.

AMINK VAN - Alkörmös, más néven festő berzsen

 igénytelen, szívós és nagyon mutatós növény, gyökérgumói a földben áttelelenek. A szintetikus textilfestékek elterjedése előtt kedvelt festőnövény volt, bort is színeztek vele. nyár közepétől érik feketébe hajló sötétlilás, látványos termése, amit a madarak is nagyon szeretnek. A magasra növő, nedvdús törékeny szárakat ekkortól már érdemes egymáshoz vagy karóhoz kötni, mert könnyen kidőlnek. Ősszel kivágható, tavasszal nálunk a legkeményebb tél után is újra előbújnak a a friss hajtások.
A Máglya köz páros oldalán az előkertekben, és a páros oldal kert felőli oldalán is nő belőle néhány bokornyi. Gondozást nem igényel.


A Pallas Nagylexikon ezt írta róla:
(alkermes, arab szó, al a névelője), festő-szőllő, berzsen, vérfürt, Phytolacca Tourn.; növénynem a róla nevezett családban. Füvek; ritkábban cserjék, s mind az Ó-, mind az Új-Világ melegebb tartományaiban honosak. Levelök váltakozó, épszélű, virágzatjok fürt, virágjok leples, leple ötmetszetű, hímje 8-20, termője 8-10 levélkéből alakul, s a tetején ugyanennyi bibét visel. Gyümölcse 8-10 rekeszű bogyó, minden rekesze egy-egy magú. Nálunk termesztve vagy elvadulva egyetlen faja, a tízhímes A. (Ph,. decandra L.) nő. 1-3 m. magas kóró, levele tojásdad-lándsás, virága pirosas. Bogyója 10-rekeszü, eleinte fehér, azután piros, végre csaknem fekete, s lila-piros levelet ereszt. Ez, ámbár hashajtó és hánytató természetű, mégis italt (Francia- és Portugálországban bort), cukrászsüteményt és mézes kalácsot festenek vele, de a szín nem oly tartós mint a karmazsin tölgyé. Gyökerét hánytatónak használják (radix, herba et baccrs Phytolaccae sen Solani racemosi). Fiatal hajtása és levele főzés közben csipősségét elveszti, azért néhol mint főzeléket is eszik. Európában családjának egyetlen faja terem, de ez is bajosan honos, inkább a kultúrával terjedt el valószínűleg Amerikából a régibb időben. Nő Észak-Amerikában, Észak-Afrikában, Khinában és a Sandwich szigeteken. Termesztése 1770 óta Bordeauxból terjed.
 innen

2010. július 29.

esős vasárnap

az előző hétvégén kicsit összeszedtük a szemetet a téren, és leástuk a régóta pincében várakozó cöveket a fűzfa mellé. Most már egészen stabil egzisztenciának látszik. A dréncsövekkel kicsit elkéstünk, így három hónap elteltével nem akartuk körbeásással nagyon megbolygatni a növekvő gyökérzetet, ezért azokat eltesszük az őszi ültetésig a bokrokhoz.

közös többszörös

vettem az OBI-ban ezt a két tízliteres öntözőkannát még májusban, de akkor valahogy nem volt rájuk szükség. Felírtam rájuk alkoholos filccel, hogy a társasház tulajdona, persze ez letörölhető, ha valaki akarná. kicsit kallódott a szárítóhelyiségben a padlás mellett, végül jobb híján letettem a pincébe, és kiírtam a lépcsőházban, hogy bárki kölcsönveheti  a kert és a fák locsolására. Persze ez egy részmegoldás, hiszen a többi lépcsőházban lakók nem is tudnak róla, és nem is tudják használni, de lehet haszna, ha mások is látják, hogy valaki öntözget.

2010. május 28.

helyzetjelentés

a hosszú esőszünet után a jövő héten készülök új bejegyzéseket írni,
addig gyorsan csak annyi, hogy a reménytelennek tűnő borostyánok a rengeteg eső hatására mégis megeredtek. most a betonlugas mindegyik oszlopánál van egy-egy óvatos kis kezdemény.
nevet még nem érdemes adni nekik a magas halandóság miatt (legfeljebb valami ideiglenes óvónevet, Nemvagy, ilyesmi), de ez is jóval több, mint amire néhány hete számítottam.

2010. május 5.

1961

A park körülötte megnőtt, sőt el is öregedett, de ez a buta kis betonvalami még most is ott van, örök és egyedi darabnak tűnik. gyereket sosem láttam rajta, igaz sokat változtak a szokások, az ilyen korú gyerekek már kevésbé járnak játszótérre mint fél évszázada, a kicsiknek meg ott az eu-konform.

2010. május 4.

első kudarc

városi felületekkel foglalkozó kertészek között közhelyszámba megy a megállapítás, hogy az ide ültetendő növényeknek nem szabad túl dekoratívnak lenni, mert azt az emberek leszedik, letörik, magukkal viszik. Főleg Budapesten. Főleg, ha nem őrzött a terület, vagy ha úgy érzik, hogy nem figyelik őket vagy ha szegényebb a környék (be lehet cserélni a kocsmában egy felesre) Ha nagyon csábító külsejű a virág, szinte kiprovokálja hogy valaki arra járó végül elvigye (vö: a kerítésen még épp kiférő aranyos kiskutya, kiscica).
Részben emiatt gondolkodom inkább fákban, nem túl virágos, vagy ajándékba kevésbé adható bokrokban. például az anyák napjához veszélyes közelségben nyíló orgona szóba sem jöhet, az amúgy gyönyörű aranyeső sem igazán. Bodzát mindenképp szeretnék, igénytelen és minden állapotában nagyon szép, virágjának jó az illata, vonzza a bogarakat, a bogyóit a madarak is szeretik, de igazából még ennél is tartani lehet attól, hogy lecsupasztják, mióta minden női újság közöl népszerű szörprecepteket.
Szóval, tudom én, de a néni a piacon olyan kedves volt, és olcsón is adta, hogy nem álltam ellent, így kerültek ide a nefelejcsek. úgy tűnik a szépség- vagy eladhatóságfaktoruk túl magas volt ebben a környezetben, mert reggelre majdnem mindet elvitték.
Azért ideteszem a képüket amit még szombaton csináltam.
talán más tanulsága is van, a dolognak. arra gondolva vettem meg, hogy ha a senki által nem istápolt boglárka is így el tudott szaporodni, akkor esetleg a szintén magas vízigényű nefelejcs sem esélytelen. valószínűleg nem látványos kis csoportba, hanem egyesével elrejtve kellett volna ide-oda ültetni, nagyobb területen szétszórva.

ez a kép pedig azt mutatja, hogy szakadások mutatkoznak a partizánmozgalomban! :)
nem tudom ki, és mikor, de láthatóan nagy gondossággal elültette ezt a kis virágot (mindenesetre megöntöztem)
miez, hogy hívják, ki ismeri?

A fákat is öntözöm, elég macerás a harmadikról lecipelni a vizet, és látszik, hogy a kis fűz nagyon nélkülözi a cöveket, amit még nem tudtam megvenni.
a nyírecske egyelőre jól érzi magát, dolgozik a megmaradásért. itt a képen ijesztően pálcikának tűnik a törzse, a valóságban kicsit jobb a helyzet.

2010. április 30.

brzezina

innen


(érdekes, hogy a többi munkája a nőnek elég giccses, de ez meg a jól lehatárolt téma miatt milyen finom.
s ha lengyelek, akkor már kapjon egy linket az a gyönyörű régi Wajda-film)

2010. április 29.

KÖLTSÉGEK, ÁPRILIS

amint látszik, a ház számára nem nagy összegből el lehet indítani változást, a saját zsebemhez mérten viszont azért ez már komolyabb kiadás, ezért aki palántával, vagy egyéb aprósággal hozzá tud járulni a jövőben, az szóljon, adjon, jöjjön, segítsen! Köszi.
donátortáblákról meg majd beszélünk ;->

következő ültetés, május 1., kilenc óra

2010. április 28.

birjoza

Ivan Bilibin és az orosz népmesék titokzatos nyírfaerdői:

(a Világszép Vaszilisza című mese illusztrációi közül)

nyírfaliget

ahogy elültettük a nyírfát és nézegettem, pár nap alatt arra jutottam, hogy ezt nem is így kellene, hanem kis csoportban, négy-öt fácskát legalább. igazából úgy is szokták.
ezt a kis csoportot példának a Margit-szigeten fényképeztem:
A nyírfák jól bírják az egymáshoz közeli ültetést is, az ágszerkezetük is megengedi, a lombjuk szellős, nem olyan zárt, mint pl a vadgesztenyének, átengedi a fényt, és a fehér törzsek ritmusa nagyon szép.
Ősszel lehetne ültetni még párat mellé.
Medve a nyíresben

2010. április 27.

a képzelet kihívása

na, ide tessék egy ősparkot vizionálni! ide szúrtam le azokat a meglehetős nyiszlett kis botocskákat, amikből ha Isten is úgy akarja, ti meg locsoljátok, akkor egy borostyánkapu lesz!
közelképek alább:
elismerem bizonyos képeken nem könnyű megtalálni a célszemélyt, de innen szép győzni. hogy mégis kicsit javítsam az esélyeket, előgyökereztettem őket, és egy húszkilós mediterrán virágfölddel (1990 ft) aláágyaztam nekik.

2010. április 26.

padok

furcsa, hogy ilyen kis bénán vannak elrendezve a padok mindenhol, sokkal barátságosabb lenne, ha nem egy üres placcot raknának körbe egymástól távol, hanem egymáshoz közeli szembefordított padok lennének itt-ott. ad absurdum asztallal a kettő között! valamikor még olyat is láttam lakótelepi utcabútorként (Újpesten talán?), hogy a betonasztalba "intarziáztak" egy sakktáblát a sötétebb és világosabb massza felhasználásával. És tényleg üldögéltek ott délutánonként bácsik akik sakkoztak, csapat kibiccel. Kicsit hasonlított a Kubában az utcán, udvarokon, kisvendéglőkben dominózó öregekhez.
Itt meg egy újabb példa Kecskemétről. (Az újsághír 2005-ös, láthatóan médiaesemény van, érdemes lenne megfotózni újra, hogy megvannak-e még, és milyen állapotban, hogy néz ki a hétköznapokon. Ha valaki Kecskeméten jár...)

ps:
haha, éppen most kubázták le a választókerületet a szoci győzelem miatt több fórumon! :D

hát, akkor ezva.

2010. április 25.

borostyánkísérlet


Majd csinálok este tágabb képet, hogy hol is vannak pontosan, és kérlek, segítsetek az öntözésben, mert csak úgy van esélyük!
tegnap az öntözésben, és a múltkor elültetett fák körüli vízgyűjtő tálca ásásában is segített az egyik bácsi, aki a padon szokott üldögélni. Arra is kaptam ígéretet, hogy ő nem fogja eldobálni a szemetet. és ezek után talán tényleg nem fogja.

AMINK VAN

2010. április 24.

AMINK VAN - aranyka, fügelevelűfű, galambbegysaláta, Isten búzája, kakukkvirág, kisfecskefű...

...mennyei árpa, papsaláta, szentgyörgysaláta, trencsénimanna, varjúmogyoró - a kertünkben nyíló kedves és látványos salátaboglárkát ismerik ezen a sok különböző néven a magyar nyelvterületen.
Tavasz elején nyílik és rövid idő alatt elvirágzik, az egyik legkorábbi tavaszi virágunk. Mire ez a bejegyzés elkészült, már egy sincs belőle, pedig két-három hete még - ahogy a képen is látszik - összefüggő felületként borította el a kert árnyékosabb felét. Évelő növény, jövő tavasszal újra számíthatunk rá, az árnyékos, nyirkos, agyagos talajt kedveli. Ezt itt.
Kis kerek szívforma leveleiből, ahogy népi nevei is mutatják, egykor a tavasz első friss salátája készülhetett. Magas C-vitamin-tartalma miatt a népi gyógyászatnak is fontos növénye volt, a tél végére kialakult vitaminhiányon segített, skorbut kezelésére is használták.
Saláta készítéséhez virágzás előtt célszerű a leveleket szedni. Több egyszerű receptet is találhatunk az elkészítésére, például Fűszeres Eszternél olvastam itt és itt, de néhány elkészítési mód a Terebess oldalán is található. Gyűjtésekor arra kell vigyázni, nehogy összekeverjük a külsőre hasonló, azonban mérgező mocsári gólyahírrel (a szirmok száma és formája azért eligazít)
A téren található növények legyűjtését nem csak kertvédelmi okokból, hanem a talaj és a levegő szennyezettsége miatt sem javasolnám jó szívvel, de erdőben járva esetleg érdemes megkóstolni.
A boglárkának gazdag a kulturális beágyazottsága is szerte Európában, ebből a wikipédia vonatkozó lapja mazsolázgat. (személyes kedvencem az a kis történet, hogy Wordsworth síremlékére boglárkát szerettek volna vésetni, de helyette véletlenül vérehulló fecskefüvet vésettek. komp akart lenni, de nem komp lett. elnézést.)

2010. április 23.

következő ültetés, április 25


a teret a keleti oldalon határoló trafóház körül vannak nyomai, hogy valaki hagymás virágokat ültetgetett, dolgozgatott, de annak is, hogy folyamatosan gyomlálgatni, karbantartani jelenleg nincs kapacitás. meg annak is, hogy mások meg ezt-azt kihajítanak az ablakon vagy arra jártukban engednek ki a kezükből feleslegessé vált dolgokat. A csikk, pálinkásüveg nem is olyan meglepő, de pl itt mentem el heteken át egy összetört tévé mellett, míg végül az első takarításkor kivittem a buszhoz járdaszegélyre, szúrjon már szemet közterületeseknek is. Itt látható az is, hogy bár a betont a legidőtállóbb építőanyagnak tartjuk, de ha az építőanyag rossz minőségű, akkor ez leginkább a hosszú agóniát jelenti. Mállik, porlik, a vasszerkezet rozsdásodik hosszú évtizedeken keresztül, amíg teljesen megadja magát. De mégis ez a betonárkád valami, amiben van fantázia. Ha kevésbé lenne árnyékos helyen, futórózsával lehetne próbálkozni, az szépen el tud bokrosodni, és nem nagyon igényes.
Vasárnap elültetek oda néhány kis borostyántövet, az ugyan lassan növekszik, viszont elég szívós, ha megerősödik szép takarófelületet képez, és ráadásul örökzöld. nincs túl sok belőle, így nem is nagy munka, de ha valakinek van kedve segíteni, nagyon örülnék neki.
Hosszabb távon az öntözésében kéne segítség, hogy megmaradjanak.

2010. április 22.

éjjel szól a fülemüle

most van szezonja a dalolásnak. a Magyar Madártani Egyesület még madárdalhallgató kirándulásokat is szervez erre az eseményre minden évben, de aki angyalföldi, annak elég kisétálni a Margitszigetre, ahol én is hallottam a napokban hazafelé biciklizve. jellemzően késő este, éjszaka hallható.
 kép az MME honlapjáról

hát így

április 10-én ültettünk, és azóta jó sok eső esik, de kell is nekik nagyon
dréncsövet nem kaptunk sehol, amit a terv szerint leástunk vona mellé, esetleg még utólag lehet óvatosan.

Mi ez a blog - kis bevezető utólag 2.

amint látjátok, ez a blog egy félkész játszótér,
formailag és tartalmilag is,
ötletek és egyéb törmelékek.
a célja, hogy legyen egy felület, ahol meg tudjuk beszélni a közös dolgainkat, ha van rá igény.

én elsősorban a ház előtti kertre gondolok (bocs, a fejemben kert, valójában csak egy tér), de pl jó lett volna  beszélni arról is, hogy ki mit gondol a fűtéskorszerűsítésről amit a Főtáv kínált, és amiről most már erősen úgy tűnik, hogy lecsúsztunk, ill bekerülhetne igény szerint bármilyen közérdekű téma, ami a házzal kapcsolatos.

ezenkívül jó lenne az is, ha majdnem fórumként tudna működni, ami összeszervezi alkalmi közösséggé az itt lakókat, hogy kis időráfordítással jobbá tudjuk tenni a ház körüli közvetlen környezetet, ami által kellemesebb lenne itt élni (a kiinduló adottságok jók), és nem utolsósorban az ingatlanok értéke is növekszik egy gondozott környezetben.
örülök minden hozzászólásnak vagy észrevételnek, sőt esetleges társszerzőknek is, mert kevés időm van a bloggal foglalkozni a viszont jó lenne látványos eredményeket elérni közösen.

azért csináltunk már ezt-azt:
- megfogalmaztam és kiragasztgattam hirdetéseket, többen segítettek hozzászólásokkal, véleménnyel
- az első elmaradt akció után második nekifutásra összeszedtük a szemetet, rengeteg csikket, felesüveget miegymást, és összegereblyéztük a tavalyról itt maradt avart, hogy kicsit lélegzethez jusson a talaj.
- a salátaboglárka szépen kivirágzott, hogy bekerüljön a blog fejlécébe.
- másodszor is összeszedtük a két hét alatt felgyűlt szemetet, és elültettünk egy nyírfát és egy szomorúfüzet.

az eszközpark, amivel eddig rendelkezünk:
- egy ásó
- egy lapát
- 4 lombseprű
- egy talicska

amit még vásároltunk:
- két facsemete (nyír, fűz)
- egy zsák biohumusz
- cövek a fához
- szemeteszsák
- eldobható kesztyűk a szeméthez

ezeket a  beszerzéseket körülbelül fele-fele arányban saját zsebből, ill a ház vagyonából intéztük.
(részleteket érdeklődésre)

ami kellene még a közeljövőben:
- slag
- még növény (bodza, aranyeső, berkenye, alkörmös, egyéb,lehetőleg őshonos, de legalábbis nem tájidegen cucc)
- dréncső

amihez külső (önkormányzati) segítség kellene, de nagyon jó lenne ha megvalósulna:
- tereprendezés ősszel (a talaj fellazítása, elegyengetése, részben géppel)
- a termőréteg megújítása, jó minőségű föld idehozásával (ami most van, az leginkább sitt betakargatva
- füvesítés
- az egykor gyöngykavicsos részek kitakarítása, megújítása

Mi ez a blog - kis bevezető utólag

amikor pár éve megvettem a lakást, akkor még a homokozó homokozó volt, bár látszott, hogy nem bonyolít túl nagy forgalmat. és volt talán két hinta is. már benne jártunk az ősznek abban a szakaszában, amikor a lombok a legszebb sárgák, és a délutáni súrlófényben valami szolid kis szépség oldódott ki a falakból, egy elfelejtett külvárosi gyerekkor. aztán később már láttam, ahogy finom de határozott előrenyomulásokkal terjeszkedik a lepusztultság és sajnáltam.
a második lépésben a múlt ősszel vettem itt a váci úti obiban egy kis fügefát. aztán megszerettem, és megsajnáltam, nem mertem kiültetni a télbe.
hogy túl kicsi még, és könnyen kitörik, kifagy, lepisilik, vagy összetöri valaki.
igazából ez a fügefa indította el az egészet,
hogy kéne neki egy védettebb, kedvesebb környezet.
és végső soron nekünk is.

ez volt a lírai bevezető.
most gyorsan írok egyet a praxis felől.

2010. április 11.

azabaj

- jó reggelt, mi takarítottuk ki a parkot itt két hete, biztos látták, összegereblyéztünk, meg összeszedtük itt a szemetet... és azt szeretném kérni, hogy ne dobálják el a csikkeket meg a kupakokat, hanem dobják oda a szemetesbe.
- megmondom én mi a baj tündérke, kéne ide egy konzervdoboz, felszögezve és kész.
- ez tényleg jó ötlet, felszögezne ide egy konzervdobozt?
- én?!? mér szögeznék én?
- hát, mert maga cigarettázik, én nem.
- és?
- jó, majd akkor én felszögezek, vagy kitalálunk valamit.
- megmondom én mi a baj, nem akarom én megbántani tündérke, de én hatvan éve lakok itt. egyébként is kértem én magát, hogy szedje össze? nem kértem.

tervezek logót

elültettük tegnap az első fákat, és mára nem törték ki őket. ez szerintem már siker.
féltem éjszakára kint hagyni őket a sötétben egyedül.