2011. március 30.

tavaszi tervek


Ma reggel találkoztunk az önkormányzat zöldterület-gondozást végző cégét képviselő Eszterrel a ház előtt, és megbeszéltünk néhány dolgot:

- hogy az elkorhadt fát kivágják
- a körülötte lévő elöregedett cserjéket is kiszedik, a tönköket is kiássák
- az általunk ültetett nyírfa mellé hoznak egy testvért, egyet lépünk ezzel a nyírfaliget-projektben is (a nagy fa kivágása, majd csemete elültetése technológiai sorrendben)
- hogy a Göncöl 16. sarkánál megvizsgálják, és ha lehet, fiatalítják az olajfát, az elszáradt részek levágásával
- hogy a (vélhetően) gázszerelvényt takaró fedőlap pótlása a Göncöl utcai ház feladata
- hogy mi körülkerítjük az ősszel ültetett fiatal cserjéket, hogy a gépekkel érkező parkgondozók lássák, és ne menjenek keresztül rajta
- a Máglya 5. parkoló felőli oldalánál pályázati pénzből kísérletet teszünk a tönkrement sövénybokrok pótlására
- hogy ők kiszedik (leflexelik) a Máglya 9. előtti, megrongált és felesleges korlátot
- a trafóház körüli kertnek kerítést ők nem csinálnak, de mi pályázati pénzből megtehetjük, ez ok
- hogy a Göncöl utcánál kiskertet csináló bácsinak ők nem tudnak pályázaton kívül bokrokat juttatni, ha mi pályázunk, akkor abból viszont vehetünk neki. ezt akkor meg is tesszük

Alig fél órával a beszélgetés után megjelent egy kisteherautó, és kicserélték a nyírfának szánt helyen a földet. Az látszik a kivett földön, hogy körülbelül fele arányban a lakótelep építése után ötven éve ittmaradt építési sittből, tégla- és tetőcserép-törmelékből áll (csákány is ott figyel + szép reggeli fény)

amikor jól alakulnak a dolgok

Március közepén Eszter feldobott egy hirdetést, hogy apró kis kertjükben hat fiatal berkenyefa van, amiből három felesleges, mást ültetne a helyükre. A fák előző ősszel földlabdával kerültek a kertbe a rendezési terv előírása szerint, s már akkor is próbálkoztak, hogy változatosabb növényeket szeretnének, de az önkormányzat és a kivitelező rugalmatlansága akkor keresztülhúzta a terveiket. A gyönyörű egészséges fákat végül a nemes célra való tekintettel nem pénzért, hanem ajándékba kaptuk tőle. A földlabda azért fontos, mert a fákat ugyan sokkolta a fél év után kiásás, de még mindig több esélyük van a következő helyen a megmaradásra, mint ha régebb óta szövögették volna a gyökereiket az ottani földbe. Így minimális gyökérsérülésekkel megúszták az átültetést.
Miután nagy elánnal ugrottunk fejest az ígéretes projektbe, szembesülnünk kellett vele, hogy három darab, darabonként vagy négy méter magas, a végén földlabdával rendelkező facsemete személyautóval való elszállítása mekkora logisztikai bravúrt igényel. Azt hiszem ez erősen felső határa annak, amit gerillakertészként elvállalhatunk. Mindegy, Péterekkel és a biciklivillogókkal feldíszített fákkal elosontunk kertek alján valahogy. Nekik ezúton is köszönöm az önzetlen segítséget!
Közben megjelent a képben egy újabb érdeklődő, Gábor, aki a Tahi útnál lakik, és szintén gondolkodik egy ideje a ház körüli terület (újra)kertesítésén, az ottani lakók segítségére számítva. Lajos segített az új fák alá venni termőföldet. Gáborral pedig kettesben elültettük a fákat, egyet a Göncöl utca 16. belső, tér felőli sarkánál, egyet a Máglya 7. tér felőli oldalán, a harmadikat pedig továbbajándékozva a Tahi úti két ház közé, egy kivágott fa pótlására. A leggyengébb fa köré leástuk a tavaly vásárolt, de végül fel nem használt dréncsövet. A dréncső olyan, hogy körbeveszi a fiatal gyökérzetet, és végig van perforálva, így az öntözéskor közvetlenül a gyökerekhez lehet juttani a vizet. Ha a fa megerősödik, a csövet betemetjük, hogy a levegő ne szárítsa a növényt, és rágcsálók se férjenek hozzá. Idén még sok öntözésre lesz szüksége mind a háromnak.


A hétvégi munka költsége az összes résztvevő ajándékba adott munkáját nem számítva a fák ára, amit Eszter nem kért el tőlünk, a benzinköltség, amit a két Pétertől kaptunk és a fák alá tett biohumusz, amit Lajos ajándékozott a háznak.
Kérjük, amikor tudják, öntözzék meg a fákat, és a tavaly ültetett bokrokat is, és vigyázzanak rá!


A jövőben a blog fókusza és szerkesztőség várhatóan bővülni fog, hogy kövesse a Tahi út 42-nél zajló változásokat is.

2011. március 27.

...

álmomban az elültetett fa egy nap alatt hatalmasra nőtt, mint a népmesékben (meg a Százarcú Boszorkánál) csak sajnos aztán kidőlt, és agyoncsapott valakit. reggel gyorsan lecsekkoltam. szerencsére nyugis tempóban növekszik és nem agresszív.

2011. március 26.

2011. március 25.

édesburgonya (batáta)

Sajnos mire észbekaptam, szinte lejár a szezonja az egyik legfinomabb zöldségfélének, pedig régóta itt pihent piszkozatban a bejegyzés. Még márciusban talán el lehet csípni bioboltokban, de a smatchben is szoktam látni időnként.


Ez egy egyszerű, filléres, paraszti étel, igazi népélelmezési cikk. Csak sajnos nem nálunk, mert itt kisebb vagyonba kerül az édesburgonya. Még a mértéktartó leírások szerint is univerzális táplálék, a zöldségek közül a brokkolinál is egészségesebbnek tartják komplex összetétele miatt (+ finomabb is). Az íze a gesztenyére és a sütőtökre is emlékeztet. A legegyszerűbb módon elkészítve a legfinomabb, és szinte nem is kell hozzá semmi más. A legjobb parázson vagy grillrácson, városi körülmények között jó forró sütőben megsütni, és kész is. Ahol én láttam, Vietnamban az utcán árulják, kis öntöttvas grillen sütik és már vihetsz is magaddal egy forró batátát.
A felhasználásara további recepteket a No Salty oldalon és Mautner Zsófi blogjában találtam.
Élettani hatása egyszerűen fantasztikus úgy tűnik, béta-karotinban, C-vitaminban gazdag, B1, B2, B6 és E-vitamint is tartalmaz, fehérje-összetétele hasonló a tojáséhoz. Ezen kívül rendkívül gazdag ásványi anyagokban is, ami miatt rákmegelőző hatásúnak tartják. Szénhidráttartalma miatt laktató, ez a drágaságát is viszonylagossá teszi. két darab édesburgonya akár magában, bőven elég egy vacsorának, vagy ebédnek is.

Sajnos közterületi ültetésre - más gyökérzöldségekhez hasonlóan nem nagyon alkalmas, mert a föld alatti gyökérgumó más zöldségekhez képest túl sok szennyezést gyűjt össze egy ellenőrizetlen talajból. Meg gondolom az éghajlatot sem viselné elég jól, bár erről a nagy változások árnyékában nem akarok elhamarkodott kijelentést tenni. :)
De ez a kérdés már átvezet egy közeljövőben aktuális bejegyzés témájához: maradjunk a dísznövényeknél, vagy elképzelhető lenne-e, hogy haszonnövényeket is ültessünk a térre?

(további források a batátáról itt meg itt)

2011. március 23.

fűtés, korszerűsítési lehetőség

Mivel a jelenlegi fűtési rendszer elavult, pazarló, és nem csak nem ösztönöz de nem is ad lehetőséget az egyéni szabályozásra/takarékoskodásra, időről időre felmerül hogy hogyan lehet ezen változtatni. A ház adottságai nem igazán jók, a falak vékonyak, az ablakok részben régiek, rosszul szigeteltek, így mind a falakon, mint a nyílászárókon keresztül nagy az épület hővesztesége.
2010-ben volt egy lehetőség a fűtéskorszerűsítésre, a Főtáv által hirdetett átalakításra lehetett pályázni, ami a lakásonkénti szabályozást és egyedi mérést tette volna lehetővé az úgynevezett Öko-Programban. Ezzel a lehetőséggel a Máglya köz 5-9 nem élt.
2011-ben felmerült a geotermikus fűtésre való átállás mint lehetőség, a GeoTherm cég ajánlata a talaj hőenergiájára épülő fűtési rendszer kialakításáról szól, a főtáv hálózatáról való leválással.
Ezt a fűtési technológiát még kevesen ismerik, én pl szinte semmit nem tudok róla:

De talán érdemes volna legalább valamennyire megismerkedni vele,
néhány kérdés ami eszembe jutott

a fűtéssel kapcsolatban:
- mi a működési elve?
- mennyi az esetleges átalakítás bekerülési költsége?
- milyen munkával/átalakítással jár?
- milyen megtérülésre lehet számítani? (milyen garanciák)
- van-e pl olyan tapasztalat, hogy kiegészítő fűtésként használják egy tesztidőszak alatt, és csak utána számolják fel a hagyományos fűtőhálózatot?
- mik a korábbi megvalósulások tapasztalatai az ott lakók részéről?
- milyen környezeti hatása van más technológiákhoz viszonyítva?
- ki végzi a karbantartását?
- előfordulhat-e, hogy kimerül az energiaforrás?
- milyen garanciák vannak? (ha nem válik be, akkor vissza kell állni, vagy átállni egy másik rendszerre?)
- mennyire problémás a főtáv hálózatáról való leválás, milyen minta van erre?

a társasházzal kapcsolatban:
- mekkora hányadban kell megszavazni ilyen döntést, ahhoz, hogy megvalósuljon?
- hogyan lehet finanszírozni?


ha kicsit több időm lesz, írok erről részleteket, de ha valaki hozzá tud tenni, lehet írni addig is, megköszönöm.

2011. március 21.

ajádékot kapunk!

...gyökérhajtásokról és magról szaporíttatik, de tán csak a madarak által, holott megérdemelné, ha az emberek a véle való bajmolódást magukra vennék, vagy legalább ha puszta földeikben szállást nem engednének néki, ültessék az utak mellé állénak. (Veszelszky 1798) 
három fiatal berkenyefát ajánlott valaki ajándékba, majd írok  részletesebben.

Szelektív 2.

Most kicsit továbbgondolva a legjobb megoldás valószínűleg mégis a külső, zárt tároló építése lenne közvetlenül a háznál. Ezzel tudna növekedni a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, feltételezve, hogy azok is elkezdenék szortírozni a háztartási hulladékot, akik egy gyűjtőszigetig nem hajlandóak elmenni vele. 
Csakhogy ez egy nagyobb beruházás, olyan tárolóra lenne szükség, ami jól zárható, jól takarítható, és amiben lépcsőházanként öt kuka férne el. (színes és fehér üveg különgyűjtése esetén hat: papír, műanyag, fém, fehér üveg, színes üveg, egyéb hulladék). Ez a beruházás abban tudna megtérülni, hogy ritkítani lehetne a szemétszállítást, hiszen a tárolókapacitás két és fél -háromszorosára nőne. Vagy praktikusabban több, két-három lépcsőháznak lehetne közös tárolója, a szemétszállítás megmaradó gyakorisága mellett.

Az egész elképzelést az torpedózza meg, ha a lakók egy része a kategóriákra fittyet hányva a fejlesztést követően is vegyesen dobálja be a szemetet, amire a környezet minősége (vagy bármilyen más közös ügy) iránti közönyt figyelve sajnos van esély. Érdemes lenne esetleg a szelektívezés hatékonyságát megmérni, ami lépcsőházanként is eltérő lehet.

(A másik ellenérdekelt valószínűleg az a szolgáltató, aki a gyűjtőszigetek speciális konténereit, és az ehhez tartozó gyűjtőautókat működteti, de ennek nem néztem részletesebben utána.)

dolgoztunk, dobálok ide képeket

nem vettük meg a többi növényt, mert egész héten a havasesővel riogattak, ehhez képest tökéletes kertimunka-idő lett.
ébredeznek a csigák. főleg akiket kiforgattam az avarból. már nagyon rég nem láttam olyan bemeszelt bejáratú csigaházat, amit nagyapám mutatott egyszer régesrég. mitől is függ az, a hideg téltől?
Gergő ás.
Ide, a régi homokozóba ültettük el a rózsákat, tettünk alájuk rózsának való földet. (az Asronomia nyert! :) Jó volna, ha mások is figyelnének rá, ne vigyék már el őket. Bár egyelőre nem sokat mutat az a néhány botocska. metszeni kell majd még.
Ági gereblyéz.
Négyen szépen körbejártuk szinte az egész területet, elég jó hatásfokkal dolgoztunk azt hiszem. Laci közben elmesélte, hogy ötvenhárom éve lakik itt. Idén mintha kevesebb boglárka lenne, tavaly ugyanebben az időszakban is jóval több csapadék volt. mindenesetre azon a részen, ahol a legtöbb szokott lenni, csak óvatosan szedtük ki az avart.
Közben figyeltük, hogy az egyik platánfára dolmányos varjak építenek fészket. Nem volt egészen tiszta a kép, de mintha hármasban hordták volna a gallyakat az új kéróhoz. Valamit elkaptak a trendekből, vagy csak még versenyben vannak a fiúk?
Ezekből a kis földi rügyekből lesz az alkörmös.
Jött egy bácsi is, ősöregnek tűnt, pedig még innen van a nyolcvanon. Rossz látni, hogy milyen eltörődöttek itt az emberek, és főleg, hogy milyen keserűek szegények. Miközben zsákba szedtük az avart, meg külön a szemetet, amit összegereblyézett a buszmegálló mögött, mutatta, hogy hova ültetett régen tulipánokat (kis kertet kertelt magának olyan kötözőműanyagból) mondta, hogy mind kiszedték a virágait, de még csak nem is ellopni, csak hogy pár lépéssel odébb megtalálja összetaposva. Ez a legnehezebb, mit lehet rá mondani. Tessék vigyázni, és csak úgy kertészkedni, nehogy megszeresse a virágait?

Szelektív

a társasházi lakógyűlésen szóba került a lépcsőházankénti szelektív hulladékgyűjtés kérdése, van-e, lesz-e erre lehetőség. Röviden: nem.
Pedig elsőre nagyon kedvező konstrukciónak tűnik: a társasház jelzi az igényt, az önkormányzat a főkefével kötött szerződést a házankénti szelektív gyűjtésre, aki ingyen adja a szelektív gyűjtő kukákat, ezek szállítását pedig az önkormányzat fizeti - olvasok néhány részletet az önkormányzati lap, a Hírnök március 16-i számából. Hát ez szuper, a lakók szépen szelektíven gyűjtik a szemetet, tehát csökken a kommunális hulladék mennyisége, ez pedig szemétdíj-megtakarítást jelent a háznak. + a lehetőségekhez képest a leginkább környezettudatos megoldás. Viszont egyelőre csak a papír, és a műanyag gyűjtésére vonatkozik mindez. Innentől kb mindegy a dolog, ha így is úgy is el kell menni a gyűjtöszigetig, akár odaviszek mindent.
De a nagyob probléma, ami megtorpedózza ezt a jó kis tervet, hogy a lépcsőházi szelektív gyűjtők a mostani kukákkal azonos méretű/formájú darabok, így sajnos az itteni szeméttárolókba nem férnek be, azon kívül pedig értelemszerűen nem szeretnék a lakók. Az utcán tárolni nem megengedett, de nyilván nem is jó megoldás. Lehetne esetleg a házon kívül építeni zárt tárolót, de a gyakorlati megvalósulásokat és a környék szemétkezelési kultúráját nézve ez sem tűnik igazán jó ötletnek.
Úgy tűnik, maradnak az eddigi gyűjtőszigetek, ezekkel a környék elég jól el van látva.
a térképen bejelöltem a három legközelebbit, amiket én ismerek, de egy jóval hosszabb lista megtalálható kerületről ITT.

(a képen látszik, hogyan próbálja az önkormányzat több-kevesebb sikerrel megakadályozni a konténerek felborogatását. én korábban azt hittem, hogy ez a legszegényebbek szó szerint filléres kis biznisze, de nemrég láttam, hogy ketten autóval(!) parkoltak le a gyűjtők mellett, és kiszállva nekiálltak feldönteni az üveges egységet. ???)

2011. március 18.

...

valaki nézze meg, hogy a hóvirágok a trafóháznál megvannak-e még!

gondolkodjunk együtt

Néhány kérdés felmerült tegnap a Máglya 5-9 lakógyűlésén a kert kapcsán, gyorsan leírok ezt-azt:

- hogy sokan szemetelnek, tönkreteszik mások munkáját, kidobálják a csikket az ablakon stb.
- hogy akik a padokon szoktak üldögélni, szétdobálják a szemetet maguk körül
- hogy odajárnak a fák közé meg a trafóházhoz pisilni (és tényleg, látom az ablakból sajnos)
Ezek valóban gondot jelentenek, de ebben a körben nem nagyon tudunk vele mit kezdeni. A közterületet mindenki a saját kultúrája szerint használja, a környék adottságai olyanok, amilyenek, a lakók összetétele szempontjából elég heterogén, többféle szokás, kultúra, berögződés találkozik. Ha valamivel, akkor csak kéréssel, meggyőzéssel tudunk ezen változtatni. Viszont, ha valamennyire gondozásba vesszük a teret, az elindíthat pozitív irányú változásokat (pl az emberek kevésbé szemetelnek egy gondozott környéken, mint egy olyanon, ami már amúgy is elhanyagolt képet mutat)

- hogy ültessünk virágokat, és hogy lehetne a más, virágosabb parkokból a felesleget elkérni. Ez így nekem furcsán hangzott, de közelebből így néz ki:
Angyalföld parkosítás szempontjából reprezentatív részén, a néhány éve szépen rehabilitált Gyöngyösi sétányon rengeteg virágot szoktak ültetni, és amikor ültetik a szezonban következő fajtákat, akkor a korábbiakat egyszerűen kidobálják. Többen mondták, hogy az egyik évben így jutottak rengeteg árvácskához.
Ha bárki tud virágokat ajándékozni, vagy innen-onnan szerezni, írjon, nagyon szívesen elültetjük.
Saját zsebből vagy a ház keretéből azért kevésbé költenénk erre, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy kiássák, elviszik.
A másik ok, ami miatt kevésbé virágot, inkább bokrokat, cserjéket ültetnék, hogy azok mélyebbre menő gyökereikkel jobban elboldogulnak magukban, kevésbé szorulnak öntözésre a virágoknál, és míg a virágok díszítőértéke egy szezonon belül néhány hét, addig a bokrok, fák egész évben teszik szebbé a kertet.
Ettől függetlenül, gondoltunk rá, hogy ősszel néhány tulipánt, vagy más hagymás virágot ültetünk. Aki mer, az nyer!

- hogy érdemes-e egyáltalán pályázni az önkormányzati támogatásra, mikor az összegszerűen elég kicsi, és ha a támogatás fejében a fenntartó teljesen levonul a területről, akkor többet veszíthetünk, mint amit nyerünk. Ez jogos kérdés, akkor tudnánk jól együttműködni az önkormányzattal, ha mi évente néhány alkalommal takarítanánk, söpörnénk, gondoznánk a növényeket, és ültetnénk néhány újabbat hogy több legyen, és részben az elöregedettek pótlására. Ők viszont továbbra is segítenének egy alapszinten, valamint az olyan munkákkal, amiket mi kevésbé tudunk elvégezni. Az önkormányzat zöldterület-fenntartó cége a velük való beszélgetés alapján rugalmasnak és segítőkésznek tűnik. A velük való együttműködés másik, közvetettebb haszna, hogy tudunk egymásról, a parkkal kapcsolatos tervekről, és ez javítja az együttműködés hatékonyságát, nekünk lehet beleszólásunk,hogy milyennek szeretnénk a környéket, nekik pedig a befektetett pénz és munka megtérülését emelheti jelentősen. A másik, ami miatt hasznos kapcsolatban lenni az önkormányzattal, hogy néhány nagyobb, vagy eszközigényes munkát mint például a fakivágás, ők tudnak elvégezni (a fakivágás egyébként engedélyköteles), viszont az itt lakók esélyes, hogy előbb veszik észre, hogy mire volna szükség. Ha vannak terveink, hogy milyennek szeretnénk látni a teret, ilyesmiben nagyon hasznos partnerek lehetünk egymás számára.
Pályázni valószínűleg egy-egy kisebb részre érdemes, én a Máglya 5-9-cel kapcsolatban a parkoló felőli előkerti részre gondoltam először, hogy arra kérnénk pénzt, ebből pótolnánk a sövényt, ide olyan bokrokra van szükség, amik nagyon árnyéktűrőek, és metszéssel jól besűríthetőek, alakíthatóak. A pályázati pénztől függetlenül pedig csinálhatnánk ezt-azt a park felőli oldalon is, amerre szintén sok lakás néz, és feladatnak is izgalmasabb és látványosabb.

Mindent összevéve a legfontosabbnak az tűnik, hogy legyen valamilyen folyamatos jelzése annak, hogy az itt lakók szeretnék, hogy szebb, rendezettebb, zöldebb, tisztább legyen a park. Ennek része lehet, hogy időnként összesöprünk, ültetünk ezt-azt, esetleg veszekedés nélkül megkérjük a teret használókat, hogy ők is vigyázzanak rá. Ezt a beszélgetések alapján úgy tűnik többen reménytelennek látják, de a személyes tapasztalatom az, hogy a megszólítottak sokszor nagyon segítőkészek, és gyakran olyanoktól is kaphatunk segítséget, ahonnan eredetileg nem is számítunk rá.

Miket hagytam ki?

2011. március 17.

konspiráció macskával, félhomály

nézegetünk japán juhart is

Shaun Tan mesekönyvillusztrációja

hogy ősszel is legyen valami nagyon szín a kertben.

friss

Rendelésre megérkezett az eső!
A rózsák még nem, de remélem hétvégére befutnak, vasárnap délelőtt mindenképp csinálunk valami látványosat.
Az Angyalzöld honlapján megújult a letölthető pályázati kiírás - Lakossági Zöldterület-védnökségi Pályázat 2011 címen -, ebből egy nyomtatott verziót viszek a ma délutáni lakógyűlésre, hátha lesz érdeklődő.

2011. március 15.

kérés

megöntöztem este az összes bokrot, amit ültettünk, akinek van lehetősége, kérem segítsen benne a héten, mert már nagyon rég nem esett az eső, és a frissebben ültetett fiatal növények ezt rosszabbul viselik, mint az öreg motorosok. Egy-két vödörnyi víz is nagy segítség, vízvételi lehetőség a földszinti szeméttárolókban van.
ideírom, amit láttam ma:
a keleti oldalon a lámpa közelében lévő cserszömörce nagyobb, erősebb, és szemmel láthatóan jól bírta a telet. a közelében lévő két kis sombokor gyengébb, és letördeltek róluk néhány vesszőt, de úgy tűnik megeredtek azok is. a déli oldalra, a műteremház irányába ültettük a magas madárbirset, az is megmaradt, a gallyak rugalmas életteliek, de az öntözés ráférne, a kert nyugati oldalára pedig kiszáradt fa közelébe két kisebb, elterülő madárbirs-félét, na azok eléggé rossz bőrben vannak. A legerőteljesebben a tavaly tavasszal ültetett fűzfa fejlődik, és szépen kezd alakulni a jellegzetes bókoló koronaforma. Mindegyik bokron rajta hagytuk a kertészetben rátett azonosító szalagot, amint nevük és az áruk van.

2011. március 9.

kicsit odébb, kicsit régebb

bizottság koszorúz, úgy látom
tér kopáran
fák csenevészen
férfiak kalapban
zenekar fújja
József Attila felemelt kézzel mutogatva dermedt a korba
háttérben a szentmihály templom

2011. március 8.

a kiégett, közönyös új generáció

a Tomori iskola mellett a zöldsávon egy teherautóra szerelt markológéppel emelik ki a földet új fákhoz. A kerítés túloldaláról a rácsra tapadva vagy tíz elsősből álló szurkolócsapat kiabálva, hadonászva ugrálva támogatja az akciót.
ilyenkor nincs nálam fényképező.

szün

kedves idetévedő olvasók, más elfoglaltságok torlódása miatt a blog várhatóan egy-két hetet pihen, újabb bejegyzésekre március harmadik harmadában lesz időm. a rózsák a kertészet tájékoztatása szerint még hó alatt, amint küldik, és az idő is alkalmas, írok az ültetésről, és szívesen fogadok minden segítséget.

2011. március 3.

halasztás

nohát, akkor a kertészkedés a következő szombatra tolódik, jobb idő reményében!