Ahogy ez lenni szokott, végéhez közeledve hozta a tél a legkeményebb fagyokat. Tegnap reggel jött egy tengelic az etetőre, olyan zilált és sovány volt, mintha egy fél marék tollon és két gyöngy szemen kívül másból már nem is állna. Pedig a környéken többen tesznek ki etetőket, de a a tartós hideg még így is fölemészti a tartalék energiákat. Még egy kicsit kell kitartani, akárhogy erőlködik is a tél, nem tart már sokáig. Megtörtem a maradék diót, az olyan népszerű, hogy még a harkályokat is idecsalogatja.
Míg a magyar népi megfigyelések főként Mátyás-naphoz, február 24-hez kötik a tél végét, a horvátoknál ez egy kicsit korábban van. Ők a mai, Bálint-napról mondják, hogy ilyenkor tartják menyegzőjüket a madarak. A Bálint-nap körül megjelenő vadgalambokról (balkáni gerlékről) szintén azt tartják, hogy a tél végét jelzik.
És azt hiszem igazuk lehet, mert a cinkék egyre határozottabb nyitnikékje mellett már napok óta hallom reggelente a gerléket is, csukott szemmel (és egyelőre két paplan alól) már egészen tavaszi érzés.
képek a virágom virágom blogról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése