Vasárnap reggel a kertészetben kezdtünk, vásároltunk még néhány korallberkenyét, és sövénynek nevelhető bokrokat. Egy olcsóbb és egy komolyabb metszőollóval pótoltuk a tavasszal vett Fiskarsot, aminek egy óvatlan pillanatban lába kelt.
Vettünk fenyőkéreg mulchot is, egyelőre a Tahi úti előkertbe terítettük belőle. (Talajtakarásról bővebben)
Itt az a szomszédasszony, aki korábban teljesen elzárkózott attól, hogy a lakók közösen megbeszéljék, mit szeretnének ültetni, meglehetősen beledolgozott a területbe, amellett, hogy a saját növényeit kihúzkodta, valamilyen szisztéma szerint átültette szinte az összes növényünket. Ennek talán az az oka, hogy az egynyári, idényjellegű virágok cserélgetéséhez szokott, de sajnos az évelőket sem kímélte. Szerencsére a fügéhez és a gránátalmához eddig nem nyúlt.
Nehéz megérteni ezt a gyakran tapasztalt hozzáállást, hogy miért barátságtalan valaki az első pillanattól kezdve egy olyan helyzetben, amikor valami jó dologban együttműködve lenne lehetősége részt venni, anélkül, hogy ez tőle bármilyen nemakarom befektetést kívánna.
A nyírfát nemrég lekentük a sebkezelővel - frissen olyan színe volt, mint a legvadabb lila temperának, mostanra fekete, kemény, viasz-szerű kéreg lett belőle - , kár hogy nem korában jutott rá idő, de azt hiszem még így is számít neki.
Vásároltunk még száz közterületi zöldhulladékos zsákot is, ez elsőre soknak tűnik - főleg a költsége miatt - , de figyelembe véve, hogy a múltkor egyetlen nap alatt majdnem ötven zsákot töltöttünk meg kerti hulladékkal, még talán kevés is lesz tavaszig.
Végül délután befejeztem a sünöknek épített rekeszt.
Az alábbi képek nagyrészt korábbiak:
még be kell férnünk a zsákmány mellé
A vízhálózatot sajnos az önkormányzat tavaszi ígéretei ellenére több kör lefutása, telefonos egyeztetések, és email-ben tett megoldási kísérletek után sem sikerült beüzemelni, így az őszi ültetés után lépcsőház vizével kellett meglocsolnunk a friss bokrokat. Ezzel nem is a költség a legnagyobb probléma, hanem a korrektség. Mindenképp el akartuk azt kerülni, hogy egy lépcsőház lakói finanszírozzák a kert öntözését, ahová körülbelül tíz lépcsőház lakásai néznek. Az év elején történt egyeztetésekkor jeleztük is az önkormányzat felé, hogy a fejlesztések legelső lépcsőjének a vízhálózat helyreállítását tartjuk, és ebben az önkormányzat szakemberei úgy tűnt egyet is értettek, sőt miután egy fogadóórán az alpolgármester asszonnyal is beszélgettünk, váratlan gyorsasággal el is kezdődtek az erre irányuló munkák. Erről a blogban korábban már beszámoltunk. A részleteket nem követtük egy darabig, annyi azonban így is látszik, hogy a munka minden egyes fázisban újra meg újra elakadt, és még októberben sem sikerült a kerti hálózatról öntözni, hiába vettünk meg hozzá minden szükséges felszerelést, kiegészítőt.
a Tahi úti előkert október közepén
új sövény kezdeményei a Tahi út 42/b Hajdú köz felőli frontjánál
a tavalyi borostyán-telepítési kísérlet után vadszőlővel próbálkozunk
lassan, de határozottan növekszik a cserszömörce
somok
a homoktövis kétlaki, a javasolt telepítés három-négy nőivarú növényhez legalább egy hímivarú. így tettünk. remélem megmaradnak, ha így lesz, egy gyönyörű gyógynövénnyel gazdagodunk. a madarak is szeretik. egyelőre elég elárvultnak tűnnek.
gránátalma
új babérmeggy bokrok a Máglya köznél
a még most is virágzó boglárka a költöztetés megrázkódtatásai közt ledobálta maradék díszeit, de tavasszal reméljük erőre kap
A zöldhulladékos zsák helyett érdemes megpróbálni a komposztálást. Nem nehéz, bele kell dobálni a zöldet, aztán jövőre ki lehet venni a kész komposztot. Az egész komposzt-kérdést kicsit túlbonyolítják, pedig nagyon egyszerű.
VálaszTörlésAkármilyen faláda jó rá, csak alul lukas legyen, hogy érintkezzen a talajjal a keverék.
Gyorsabban érik a komposzt, ha megforgatják, de azt sem muszáj.
Viszont ágakat nem szabad beletenni, csak szecskázva. Ipari szecskázásra a II. kerületben lehet jelentkezni ingyen, de ha ott (XI. kerület?) nem, akkor némi zsebpénzért megcsinálják parkfenntartók, ha épp arra járnak, és pont nem sietnek.
Igen, avargyűjtő rekeszeket épp mostanában tervezünk építeni. :)
VálaszTörlésEzen a talajon sajnos a komposztálás sem segít, átfogóbb megoldásra lenne szükség.
gondolkozom rajta egy ideje, ha közösségi kert lenne, élelmiszer-termeléssel, akkor mindenképp megpróbálnánk a komposztálást is, de egyelőre a legfontosabb szempont, hogy ne legyen semmilyen támadási felülete a projektnek. Ez minden elővigyázatosság és udvariasság mellett sem sikerül. A közterületi komposztálás meg, hiába tartom én jónak, mindig egy megosztó téma a lakók körében. Az is problémás, hogy ha megjelenik bármi, amit valaki szemétként érzékelhet, akkor pillanatok alatt odagyűlik mindenféle problémás hulladék, ahogy a sünvár esete is mutatja. (Még enélkül is kidobálnak a ház elé a szétbontott konyhaszekrénytől kezdve a lecserélt nyílászárón keresztül sörösdobozig mindenfélét.) A lakókkal való kommunikáció a legnehezebb, és leginkább energiaigényes része a munkának.
13. ker