„Az rendes, és csinos kertnek éppitéséhez, három dolog kévántatik; tudni-illik, Tehetség, Akarat és Tudomány. Az Tehetség; hogy légyen annyi értéke és költsége annak, a ki kertet akar éppiteni, kivel maga fogyatkozása-nélkül azt munkálodtathassa, ékesítethesse, és épségben meg tarthassa. Akarat; hogy kedve légyen hozzá, meg ne unnya a munkát, gyors és kész légyen minden üdőben, annak minden féle miveléséhez; mert ha kedvetlen és kénszeritve munkálózik, gyakrabban Puszta Péter, Csallyán Barlabás és Boitorjan Illyés, és Perje Demeter foglallyak-el a kertet. A Tudomány szükséges; hogy tudgya a kertész és annak igazgatója, mit minden üdőben kellessék a' kertben mivelni. Mert szinte olly szükséges a kerttel-való bánáshoz az értelem, és tudomány; mint az emberi testnek orvoslásához a' mint Xenophon bizonyíttya; Hogy a' Gazda embernek, Kertésznek, és az Orvosnak egy hivatalok vagyon abbul; hogy mindent idejében végezzenek el..."
(Lippay János: Posoni kert, 1664-67)
A Tehetségnek nem leszünk híjával, úgy tűnik, mert idén is sikeresen pályáztunk az önkormányzatnál ahhoz, hogy hozzá tudjunk járulni az ő zöldterület-gondozási erőfeszítéseikhez a magunk kis munkájával. (Az elnyert pályázatról részletesebben is írok nemsokára.) Tudományunk is van annyi, amennyi ehhez a munkához kívántatik, ahol meg fogyatkozásunk van, kipótoljuk az internetes és offline szakirodalommal, meg tanácsot sem szégyellünk kérni. Gyenge pontunk az Akarat, vagyis inkább a munkálkodás egyenletes eloszlása, mert egyelőre nagyon kevesen vagyunk, és a saját többi munkánk mellett a mindent időben elvégzés követelményének megfelelni a legnehezebb. Szükség van érdeklődő és együttműködő segítőkre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése