Új madárfaj megfigyeléséről tudósít a Magyar Madártani Egyesület.
Talán az éghajlatváltozás is részes abban, hogy egy – eredetileg a forró égövön honos – gyönyörű, kistermetű ragadozómadarat figyeltek meg Magyarországon.
A kuhi (Elanus caeruleus) a vágómadárfélék családjába tartozik, jellegzetes megjelenése miatt más fajokkal nemigen keverhető össze. Hátoldala kékesszürke, hasi része világos, szárnyai feketék. Az öreg példányok szeme élénk vörös, szárnya fekete, csüdje tollas és messziről is jól láthatók sárga lábai.
Utánanéztünk, honnan ered a madár furcsa hangzású neve. Az egyes nyelvek a nyelvterületükön nem élő állatokat többnyire valami már ismert állathoz hasonítva nevezik meg: így a kuhit a legtöbb európai nyelven kányának nevezik, mégpedig fehér kányának (nibbio bianco), szürkének (luněc šedý), feketeszárnyúnak (black-winged kite), sőt feketeszárnyú füstösnek (чернокрылый дымчатый коршун). A magyar ezzel szemben a madár „hegyi” jelentésű perzsa nevét (کوهی, kuhi) veszi át, ahogy eredeti élőhelyein nevezik, ezeken ugyanis vagy a perzsa a kultúrnyelv, vagy az arab, amely szintén a perzsa nevet vette át. Érdekes volna tudni, ki hallotta először és honosította meg a perzsa nevet a magyarban!
Az eredetileg Afrikában, Hátsó-Indiában, és az Indonéz szigetvilágban általánosan elterjedt fajnak rendszeres fészkelő állománya van már Spanyolországban és Portugáliában is, az utóbbi időben pedig Lengyelországból, Görögországból, Németországból és Ausztriából is vannak előfordulásáról hírek. Magyarországon a Zámolyi Medencében, a Vértesi Natúrparkban figyelte meg a fényképes beszámolót készítő Szalai Gábor.
via MME
Talán az éghajlatváltozás is részes abban, hogy egy – eredetileg a forró égövön honos – gyönyörű, kistermetű ragadozómadarat figyeltek meg Magyarországon.
A kuhi (Elanus caeruleus) a vágómadárfélék családjába tartozik, jellegzetes megjelenése miatt más fajokkal nemigen keverhető össze. Hátoldala kékesszürke, hasi része világos, szárnyai feketék. Az öreg példányok szeme élénk vörös, szárnya fekete, csüdje tollas és messziről is jól láthatók sárga lábai.
Utánanéztünk, honnan ered a madár furcsa hangzású neve. Az egyes nyelvek a nyelvterületükön nem élő állatokat többnyire valami már ismert állathoz hasonítva nevezik meg: így a kuhit a legtöbb európai nyelven kányának nevezik, mégpedig fehér kányának (nibbio bianco), szürkének (luněc šedý), feketeszárnyúnak (black-winged kite), sőt feketeszárnyú füstösnek (чернокрылый дымчатый коршун). A magyar ezzel szemben a madár „hegyi” jelentésű perzsa nevét (کوهی, kuhi) veszi át, ahogy eredeti élőhelyein nevezik, ezeken ugyanis vagy a perzsa a kultúrnyelv, vagy az arab, amely szintén a perzsa nevet vette át. Érdekes volna tudni, ki hallotta először és honosította meg a perzsa nevet a magyarban!
Az eredetileg Afrikában, Hátsó-Indiában, és az Indonéz szigetvilágban általánosan elterjedt fajnak rendszeres fészkelő állománya van már Spanyolországban és Portugáliában is, az utóbbi időben pedig Lengyelországból, Görögországból, Németországból és Ausztriából is vannak előfordulásáról hírek. Magyarországon a Zámolyi Medencében, a Vértesi Natúrparkban figyelte meg a fényképes beszámolót készítő Szalai Gábor.
via MME
Csodás, ha látnád hogy mosolyogva nézem!
VálaszTörlés