2013. március 15.

Toronyiránt

 
Az angyalföldi Szent Mihály plébániatemplom a 2013 március tizenötödikére virradó hófúvásos éjszakán

A tágabb környék a huszadik század tizes éveitől kezdve a fővárosi szociális építkezések kiemelt terepe volt, kezdetben főként barakk-szükséglakásokkal. A környéken élő katolikusok eleinte a Tomori utcai barakkiskola tornatermébe jártak misére. Az egyházközség 1923-ban alakult meg, az tornatermet pedig ekkor állandó kápolnává alakították át.

A szegedi dóm építésze, Foerk Ernő által tervezett Szent Mihály-templom néhány évvel később,  1929-30-ban épült, közvetlenül a Tripoliszként elhíresült kislakótelep mellé. 1933-ban kapott az itt működő lelkészség plébániai rangot. Nem annyira szép, mint inkább jó arányú, megnyerő épület, az évtizedek viszontagságait nagyon jól tűrő, dekoratív téglaburkolattal, rajta kicsit estlegesen elszórt díszítőelemekkel. Mellette az egyházközség kultúrháza és a plébánia épülete 1940-re készült el, Fábián Gáspár terve. A templom az építészeti szépségben nem bővelkedő környék népszerű épülete, kivilágított tornya minden irányból messzire látszik. Ami jó, mert pl a biciklim is, mint egy öreg ló, így talál haza esténként, ha magam fáradt vagyok.

Nézd, itt lentebb, a gyerekek milyen szépen beálltak a képbe mind a hatan, biztos nem gondolták, hogy csak egy-egy gombostűfejnyi pontocska lesz belőlük. Ha él közülük valaki, most olyan kilencven felé járhat.

 
A templom elkészültének évében, 1930-ban. Jól látszik, hogy a tornyon a mára már üres négyzetes mezőkben egykor a pontos időt minden irányba mutató óra volt.

2 megjegyzés:

  1. Kis pontosítás: a Tripolisz nem kislakótelep volt, hanem egy kisebb városrész, több egymás melletti szükséglakástelep együtt, a Szekszárdi, Göncöl, Fiastyúk és Madarász utcák négyszögében, vagyis nagyjából a mai Gyöngyösi utcai lakótelep területén (egyébként a helyet mai napig is sokan Tripolisznak hívják).

    Legelőször a Palotai út (mai Új Palotai út) mentén álló barakkházakat nevezték el így; valószínűleg azért, mert az építésük éveiben (1911–12) zajlott Afrikában a tripoliszi háború (a mai líbiai fővárosról van szó), és az akkor a város szélén lévő Tarnay-pusztán fölhúzott építmények egy sivatagi helyőrség barakkjaira emlékeztettek (Angyalföld akkor a főváros széle, Újpest pedig önálló város volt). A telepet azután bővítették a Babér utca irányába, s 1915-ben az egyemeletes, függőfolyosós téglaházakból álló Tomori-telep, az I. Világháború után pedig a menekültek elhelyezésére szolgáló Madarász-telep is fölépült, s a Tripolisz elnevezés lassanként ezekre is ráragadt.

    A templom tehát nem a Tripolisz mellett, hanem annak kellős közepén állt; lakói számára épült.

    VálaszTörlés
  2. igen, ebben valóban eltérnek a meghatározások, én a szakirodalom egy részével együtt nem az összes Bárczy-féle fejlesztésre, hanem a Babér-Mosoly(Agyag)-Göncöl-Tomori négyszögben épült kislakásos szükséglakás-telepre használtam a megnevezést, ahogy az itt lakók is általában.

    Hogy a kezdetben többféleképpen használt, lazábban körülhatárolt, nagyobb területet jelölő elnevezés végül évtizedeken át a Babér-telepre szűkült, abban szerepe lehetett annak, hogy ez a rész állt jóval tovább, mint a többi, felszámolása évtizedeken keresztül lebegett, míg végül a hetvenes években tényleg lebontották.

    A templom valóban az itt élők ellátására épült, és túlélte az épületeket, és a helyi szoros közösségek felbomlását is.

    VálaszTörlés