elmúlt a vízkereszt is, ilyenkor egyre szaporodnak a kidobott fenyők a házak között. Azt hiszem egy-két éve már egyre többen összeszedik tüzelőnek, de előfordul, hogy még nyár közepén is előgörget egy fenyőcsontvázat a szélvihar. Másodlagos felhsználásként a nyolcvanas években Újpalotán a lakótelepi gyerekek ebből építettek maguknak játszóhelyeket. (Emlékszem, ott a tízemeleteseknél az is szokás volt, hogy apa vagy anya lement, odébbzavarta az esetleg arra járókat, amíg az ablakból ledobták neki a fát, mert ez tisztább módszer volt, mint a lépcsőházban körbemenni a tűleveleit kilószámra pergető fával. Gyerekként nézve ez elég izgalmas akció volt, ahogy a karácsony leglátványosabb kelléke repülve távozik a lakásból.
Itt a Máglya közben a legtöbben egyszerűen kihajítják közvetlenül a kapu elé, ahol aztán jó darabig semmi nem történik vele, elég lehangoló látvány. A házak között körbejárva összeszedtem tíz-tizenöt fát, és kihúzogattam a sarokra, ahonnan a zöldhulladékot is el szokta vinni az önkormányzati cég. Azt remélem, hogy ha a lakók látják a képződő halmazt, eszükbe jut, hogy esetleg ennyit ők is megtehetnek, de másrészről ennek a rendtartó szokásnak a kialakítása és segítése tipikusan az önkormányzat feladata lenne, amihez hatékony és törődő kommunikációra lenne szükség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése