előbb kajánul, aztán együttérzéssel figyeltem, ahogy a nagy ormótlan galamb bárhogy töri a fejét, és toporog idegesen, semmilyen irányból nem tudja megközelíteni a szándékosan cinkékre meg ilyen hasonló aprónépre tervezett etetőt. majdnem beszorult az erkélyrácsba, annyira elmérte a lehetőségeit. végül inkább szórtam ki neki külön a bádogra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése